Érintések I.

Sóhajt a tágra nyílt szem,

egy régi pillantásról álmodik újra.

..

..

Közel volt hozzám a válla,

Közel volt hozzá a vállam.

Ember volt, mezítelenre, csupaszra,

a fényig levetkőzött ember.

Pillantások harcoltak, héjaként,

ki gyűri alá majd a másikat.

Bódult hangulat, pár korty,

Felemelt érzések zuhantak ránk.

Éreztem, súlyuk már világtalan,

Bármelyik agyonnyomná a Napot.

De én a Holdról álmodtam,

Félig megvilágított, meztelen partokról.

Egyik kéz sem mert a másikhoz érni...

..

..